Környezetünk nagy befolyással bír a betegek gyógyulási folyamatára és szeretteinek jóllétére. A gondoskodó környezet csökkenti az egészségügyi ellátás során keletkezett stressz szintjét és segíti az elengedést. A gondoskodó környezet nincs konfliktusban az orvosi ellátással, de segíti az ápolást. Tipikus példák stresszhatások – privát szféra hiánya, a zaj vagy a vakító fény – csökkentésére a kilátás, internetkapcsolat kialakítása és az interakció lehetővé tétele. A növény- és állatvilághoz való hozzáférés bizonyítottan csökkenti a stresszt, és lehetőséget teremt az interakcióra. A gyógyító környezet olyan légkört hoz létre, ahol az emberek otthon érzik magukat.

Az élhető város olyan város, amely támogatja mind az egyént mind a közösségeket. Egészséges utcák hálózata, melyekhez csatlakoznak a kényelmi szolgáltatások és a szociális támogatási pontok. Működő tömegközlekedési rendszerrel rendelkezik, és lehetőséget biztosít a polgárok számára, hogy biztonságosan gyalogolhassanak és kerékpározzanak. A növény- és állatvilág megjelenik a parkokban, az utcákon, de még a középületekben és azok környékén is. Az utcáknak olyan ökoszisztémaként kell működniük, amely képes az esővizet elnyelni és kiszűrni. Míg a szabványok a bevált gyakorlatokat képviselik; a különböző helyeknek saját karakterrel kell rendelkezniük, és a helyi lakosok részvételével kell megtervezni őket.

Az érzékenység olyan tulajdonság, amelyet tapasztalatok útján sajátíthatunk el; a kudarc és siker megélésével. Lehetőséget ad arra, hogy megérezzük döntéseink következményeit, melyek saját magunkra és közösségünkre is kihatnak. Az érzékenység ápolása; környezetünknek lehetővé kell tennie az emberek számára, hogy fizikai tapasztalatokat szerezzenek egymással és a környezetükkel. A nyilvános tereknek támogatniuk és ünnepelniük kell a közösségek bevonását. Az oktatásnak ösztönöznie kell a testmozgást és a gyakorlati feladatokat, hogy a gyermekeknek lehetősége legyen saját tapasztalataikból tanulniuk.

A játék feltárja a világgal és másokkal fennálló kapcsolatunkat, hogy megtudjuk, hogyan befolyásolnak minket, és milyen érzést keltenek bennünk a különböző dolgok. Bár játszani bárhol lehet, egyes helyek jobb feltételeket biztosítanak, mint mások. Projekteinkkel és kutatásainkkal megpróbáljuk megtalálni ezeket a feltételeket; playtects, creative-co-working, project beta, play space. Úgy gondoljuk, hogy az érzékenységet nem lehet tanítani, de a játékon keresztül meg lehet tapasztalni.

A demenciával élők számos, a mindennapjaikat megnehezítő problémával találkoznak; a világ egyes részei nehezen megközelíthetővé válnak számukra. Olyan fizikai tünetek jelentkeznek, mint mozgási, tájékozódási vagy akár kommunikációs nehézségek. De a legnehezebben kezelhető akadályok a gondolatmenettel kapcsolatosak, a demenciával élő akár cselekvés közben is teljesen elfelejtkezhet arról, amit csinál. Az erre odafigyelő környezetben könnyen talál olyan fogódzkodókat, amelyek lehetővé teszik, hogy újra felvegye a fonalat, ellenkező esetben viszont még inkább elveszettnek érezheti önmagát.

A demencia megjelenése Magyarországon is egyre számottevőbb; az esetek száma korrelál az átlagos élettartammal; amely folyamatosan növekszik. Jelenleg Magyarországon már 250.000 a demenciával élők száma.

A demencia kezelésében példaértékű országokban – Hollandiában és Szingapúrban – szerzett tapasztalatok alapján, egészségügyi tervezési múlttal rendelkező építészekként tisztában vagyunk azzal, hogy a magyarországi demencia ellátás fejlesztésre szorul. Lehet, hogy az előbb említett országok demencia gondozáshoz szükséges beruházásai nem reálisak Magyarország számára, építészként tudjuk, hogy tervezőként a jó gyakorlaton keresztül lehet valódi hatásunk a környezetre, amely csupán figyelmet igényel. Kutatással, tervezéssel és kommunikációval reméljük, hogy ösztönzünk másokat arra, hogy gondolkodjanak azon, hogyan lehetne jobb környezetet teremteni a demensek számára. Egy olyan világot, amely támogatást nyújt számukra; melyet demenciabarát környezetnek hívhatunk.

A természetes fény az egészséges és kellemes környezet alapvető tényezője. A benapozás tervezésével a direkt és az indirekt napfényt kontrolláljuk. A napfény világítási elvek helyes alkalmazása lehetővé teszi a terek mesterséges világítás nélküli működését. Továbbá elősegíti a higiéniát, biztosítja a magán szférát és megóvja az épületet a túlmelegedéstől és a vakító fénytől.

A bolygónkra gyakorolt egyre nagyobb nyomás ellen ideális megoldást nyújthatnak a napelemek, melyek az új támogatások által még jövedelmező beruházássá is váltak. Építészként mi is fontos lehetőséget látunk bennük, melyet támogatunk. Az integrált napenergia-technológia építéséhez a tervezőnek meg kell értenie a lehetséges rendszereket, technológiákat, követelményeiket és az előnyöket.

A világ minden részének megvan a saját éghajlata, melyet erősen befolyásol a Naphoz viszonyított helyzete. Ez a kapcsolat ciklusokon alapul; a napszakokon és az évszakokon. A bioklimatikus tervezés alapelvei megmutatják, hogyan lehet egy adott éghajlaton tervezni annak érdekében, hogy megtaláljuk a tökéletes egyensúlyt az évszakok és a napszakok szempontjából. Ezt a gondolkodásmódot gyakran alkalmazták a regionális építési hagyományokban, amelyek kellemes környezetet hoztak létre. A bioklimatikus tervezés a magyar építész, Olgyay Viktor elképzelésén alapul, miszerint a modern épületek nagyobb kényelmet kínálhatnak, ha a regionális éghajlatra tervezik őket.

A tudományos közösség 97%-a elismerte, hogy az éghajlatváltozás, amely szörnyű hatásokhoz vezet a bolygón, a CO2-kibocsátás következménye. Az építőipar jelenlegi gyakorlata még nem reagált megfelelően erre a problémára. Noha a profit fontos a cégek fenntarthatósága szempontjából, az emberek és a bolygó egészsége veszélyben van. A költségvetés célzott felhasználása támogathatja a jó irányba történő változást. Az újrahasznosított és a CO2 tároló anyagok használata az építőipar jövője.